Az utolsó hívás - A Farkas Helga-ügy

Talán fény derül a titokra...

Farkas Helga, egy dúsgazdag szegedi vállalkozó tizenéves lánya 1991. június 27-én tűnt el nyomtalanul. A rejtélyes bűncselekmény máig megoldatlan, azóta sem találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy gyilkosság történt, a lány holtteste eddig nem került elő. Cs. Józsefet, az egyik feltételezett elkövetőt jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték személyes szabadság megsértése és zsarolás bűntette miatt, de az emberöléssel összefüggésben eddig senkit nem tudtak felelősségre vonni. 

Néhány héttel ezelőtt az ügy egyik korábbi nyomozója, Palatinus Gábor azt állította, hogy Dél-Olaszországban, Calabria tartományban rábukkantak arra a férfira, akinek tenyérlenyomata azonos azzal, amelyet 26 évvel ezelőtt találtak a bűnözők által elrabolt Farkas Helga autójának visszapillantó tükrén.

Palatinus szerint az egyik feltételezett tettes, Cs. József 1989-ben Münchenbe utazott sógorához, Fésü Péterhez, aki egy nemzetközi, főleg BMW-k lopására specializálódott banda tagja volt. Ekkor ismerkedett meg egy olasz férfival, aki beszervezte őt egy bűnözői csoportba. A volt nyomozó állítja, ennek az olasz férfinak a tenyérnyomát találták meg Farkas Helga autójának visszapillantóján.

 

Azt, hogy a magyar rendőrség tisztában volt a németországi kapcsolat jelentőségével, az akkori Csongrád megyei rendőrfőkapitány, Salgó László 1991. augusztus 15-i utasítása bizonyítja, amely három nyomozó Németországba küldését javasolta. „A nyomozás során több oldalról erősítik meg adatok azt, hogy Farkas Helga, illetőleg a szülők zsarolói Németországban tartózkodnak” – állt Palatinus Gábor szerint a parancsnoki utasításban.

A munkacsoportot 1991 szeptemberében három napig látták vendégül Münchenben, többek között a város rendőrkapitánya és egy államügyész is. Palatinus koncepciója szerint a rablás elkövetőinek két csoportja volt: Cs. és társa, J. Benedek Helga családjával kommunikáltak, az olasz férfi által vezetett csoport pedig Budapesten tartotta fogva a lányt.

Palatinus két évig próbálta meggyőzni Fésü Pétert, hogy segítsen Farkas Helga gyilkosának azonosításában. Fésü 2011-ben halt meg tüdőrákban, halála előtt két héttel egy levelet adott az exnyomozónak, amelyben megnevezte a lány gyilkosaként az olasz férfit.

A rendőrség tájékoztatása szerint nem folyik nyomozás Magyarországon a Farkas Helga-ügyben, sőt forrásaink azt is alaptalan híresztelésnek nevezték, hogy Olaszországban azonosították a lány kocsiján talált tenyérlenyomat gazdáját. Ha lenne ilyen, azt az olaszok azonnal jelezték volna a magyar társszerveknek, márpedig ilyen megkeresés nem érkezett a hazai hatóságokhoz.

A Farkas-ügyben korábban szintén évekig nyomozó Kovács Lajos sem az olasz szálat tartja a bűncselekmény megoldásának. A Nemzeti Nyomozó Iroda „döglött ügyek” osztályának egykori vezetője pár éve úgy nyilatkozott, hogy ez volt az első váltságdíjas emberrablás Magyarországon. Ennek tudható be, hogy a nyomozás elején voltak bizonyos gyakorlatlanságok, hiszen nem volt rutinja a rendőrségnek – mondta Kovács, aki nagy hibának nevezte, hogy hagyták, az apa tárgyaljon a zsarolókkal, Farkas Imre ugyanis képtelen volt az indulatait féken tartani, és néha üvöltve beszélt az emberrablókkal.

A döglött ügyek szakértője úgy emlékezett, az eljárás során a családot kikérdezve hamar tisztázták, hogy 1991. június 27-én Farkas Imréné és lányai két autóval indultak Orosházáról vissza Szegedre, de Helga autójában olajat kellett cserélni, ezért a lány egyedül maradt. Helgát hiába várták, nem ért haza.

Az anya kocsiba ült, és kétszer végigjárta a Szeged–Orosháza utat, de nem találta meg a lányát. Nem sokkal később megcsörrent Farkasék telefonja: az apá­tól, Farkas Imre vállalkozótól egy suttogó férfihang 500 ezer márkát követelt Helgáért. Az emberrablás nem szerepelt az akkori Btk.-ban, így személyes szabadság megsértése és zsarolás miatt kezdtek nyomozni.

A rendőrök több verziót is felállítottak, hogy miért tarthatták fogva a lányt. Az egyik szerint az apa alvilági üzlettársai próbáltak pénzt kicsikarni a jómódú üzletembertől. Felmerült az is, hogy Farkas Imre nem sokkal a lánya elrablása előtt nagyobb összeget nyert a kaszinóban, nagyjából 500 ezer márka körül. Valaki, aki tudott a nyereményről, elrabolhatta Helgát, hogy megszerezze a pénzt.

A harmadik lehetőség szerint a lányt a neki korábban udvarló, a család által is ismert Cs. József és J. Benedek rabolta el. A cselekmény előtt pár nappal Helga és a húga egy piros sportkocsival hajtottak Orosházára, de Cs. Józsefék követték őket. Mivel a lányok ismerték a két fiút, félreálltak és beszélgetni kezdtek velük.

Cs. addig könyörgött Helgának, amíg a fiatal lány megengedte neki, hogy vezesse a Mazdát. Elmentek egy körre, addig J. és Kinga, Helga testvére ott maradtak a Ladával. A nyomozók úgy vélték, ez lehetett az emberrablás próbája, hiszen ez a környék közel volt ahhoz a helyhez, ahol pár nappal később elrabolták Farkas Helgát.

A lány azóta sem került elő. Az emberrablók három nap alatt tizennégyszer hívták a családot, de az apa közölte velük, amíg nem bizonyítják, hogy lánya él, addig nem fog fizetni. Az utolsó hívás 1991. június 30-án, vasárnap hajnali két óra húsz perckor történt.

A bűnözők ekkor megtudták, hogy a rendőrség jelen volt a Farkas családnál: „Fejezd be a kis hülye trükkjeidet! Az akciócsoportot jobb, ha visszavonod! Holnap estig kapsz utolsó lehetőséget. Holnap estére kapsz utolsó lehetőséget. Este. Este. Hét. Semmiféle trükkel ne próbálkozz, mert a lányod nem kapod vissza! Ha a pénzt átvettük, akkor kapod a lányt. Holnap hívunk, este hétkor.”

A zsarolók azonban soha többé nem jelentkeztek. Az édesapa nem akarta feladni a reményt, mindent elkövetett, hogy megtalálja lányát, ezért még a parafenomén Uri Geller segítségét is igénybe vette, mindhiába.

A nyomozás eredményeként a lány megtalált autójában a kutyák később azonosították Cs. József szagmintáját. Mivel idővel több gyanús körülmény is felmerült, elkezdték őt és J. Benedeket kihallgatni, de nem mentek velük sokra.

A két férfinak azonban volt egy jó barátja, Emil, aki rablás miatt került börtönbe. Ő idővel megtört, és elmondta, hogy történt egy emberrablás Kecskeméten, amelynek az egyik elkövetője J. Benedek volt. Emil azt is elárulta, hogy a körözött Benedeket Cs. József egy Tisza-parti házban rejtegette, majd megölte.

Kovács Lajos szerint Benedek volt a gyengébb láncszem, akit eszesebb bűntársa befolyásolni tudott. A rendőrök úgy rekonstruálták a gyilkosságot, hogy a két bűnelkövető kiment a házból célba lőni, azonban Cs. József a társát lőtte agyon.

J. holttestét Gádoros közelében, egy mezőgazdasági terület öntözőcsatornájában találták meg. A férfit kivégezték, gyilkosa öt golyót lőtt a hátába. A hatóság azt feltételezte, Cs. azért ölt, mert attól félt, hogy a másik emberrablás miatt elkapják társát, és jó eséllyel beszélni fog.

Fordulat az ügyben azután következett, hogy J. Benedek temetését követően Kovács Lajos beszélt a férfi feleségével. Az özvegy hosszú vallomásában elmondta, hogy volt férje évekkel korábban említést tett neki Farkas Helga elrablásáról és meggyilkolásáról. Az asszony a bíróságon is azt vallotta, hogy férje és Cs. rabolták el a lányt, akit néhány napig egy orosházi garázs szerelőaknájában rejtegettek megkötözve.

Az asszony elmondása szerint egy ideig Helga is együttműködött elrablóival, mert kapott volna a pénzből. Miután a váltságdíjat nem tudták átvenni, a lányt nem engedhették el, mert lebuktak volna. Cs. József ekkor döntött úgy, hogy végez Helgával: zsákot húzott a fejére, és megfojtotta. A nő úgy tudta, Helga testét kivitték egy erdőbe, gázolajjal leöntötték, és elégették.

A nyomozók átvizsgálták a területet, de nem találtak maradványokat, így nem lehetett bizonyítani, hogy a bűncselekményt valóban így követték el. Benedek állítólag másoknak is fecsegett az emberölésről, de nekik nem annyira részletesen, mint a feleségének. Cs. Józsefet első fokon J. Benedek meggyilkolása és más bűncselekmények miatt 18 évre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság, ám ezt a döntést később hatályon kívül helyezték.

A megismételt eljárásban a férfi ismét súlyos büntetést, 22 évet kapott, de a Legfelsőbb Bíróság végül felmentette a társa meggyilkolásáért emelt vád alól, emiatt az alvilágban „Jokó” becenéven ismert bűnöző büntetését tíz évre csökkentették. A fiatalembert a Farkas Helga-ügyben csupán személyes szabadság megsértése és zsarolás miatt marasztalták el, így jó magaviseletének köszönhetően már 2006-ban szabadulhatott. Azonnal elhagyta az országot, sajtóhírek szerint családjával Írországban él, ahol informatikai vállalkozást vezet.

Pámer Dávid, a PestiSrácok.hu munkatársa

www.magyaridok.hu